A boszniai piramisokról mérnöki tárgyilagossággal

A boszniai Visoko város közelében található Visocicát és még további négy piramis formájú hegyet Semir Osmanagic fedezte fel 2005-ben. Azt állítja, hogy ezek a hegyek, nem természetes képződmények, hanem ember alkotta „piramisok”, melyeket az elő illírek építettek, mint egy 34.000 évvel ezelőtt. Az előadásomban ezeket az állításokat kívánom megcáfolni mérnöki tárgyilagossággal.

                                                    

Az előadás keretében beszámolok a helyszíni bejárás során szerzett személyes tapasztalataimról, valamint a “piramisokból” vett „betondarabok” szilikátkémiai vizsgálatainak eredményeiről. Érintem a piramisok környezetében talált kövek magyar-székely rovásírás jeleit, valamint foglalkozom a piramis-, mint energia-gép működési elvével is. Részletesen elemzem, hogy a piramis formájú hegyek mikor és milyen körülmények között keletkeztek és milyen anyagokból épülnek fel.

Az előadás fontosabb megállapításai: 

A piramis alakú hegyek a Dinári-hegység kialakulásától kezdve formálódtak, egyes oldalaik párhuzamosak az itt található folyókkal, amelyek keletről nyugatra, illetve délről észak felé folynak. Alapvetően a folyók alakították ki a hegyek oldalait, illetve ezek határozták meg a „piramisok” tájoltságát is.

A helyszínen vett kőzetmintáknak az MTA Geokémiai Kutató Intézetében végzett vizsgálati eredményei azt igazolják, hogy ezeket a hegyeket nem geopolimer betonból építették, hanem természetes képződmények, és több millió évvel ezelőtt a miocén korban keletkeztek.

A „piramisokat” azért sem építhették 34.000 évvel ezelőtt az őskőkorszakban, mivel térfogatuk meghaladja a 25 millió köbmétert, így napjainkban is egy jól gépesített európai építőipari vállalat csak 15 év alatt lenne képes megépíteni. Az agyagból 700°C-on égetett kötőanyag ilyen mennyiségben való előállítása pedig a mai korszerű cementgyáraknak is komoly feladatot jelentene.

A piramis közeli alagútban talált már megkövesedett miocén kori fadarab a 14C szénizotópos kormeghatározásra már alkalmatlan, mint ahogy ezt az Oxfordi Egyetem a jelentésében meg is írta. Így a fa korára és a „piramis” építésére vonatkozó 34.800 év megállapítása téves vizsgálati eredményen alapszik, és az ezzel kapcsolatos következtetések is tévesek, mint pl. a „piramis” közelében talált kövek rovásírásának a kora.

Leellenőrizve Osmanagic által a piramisokkal szemben felállított kritériumokat, egyértelműen megállapítható, hogy a boszniai piramisoknak mondott hegyek egyike sem teljesíti a követelményeket. Az az, nem a feltételezett építési idejüknek megfelelő É-D irányba vannak tájolódva, alapjuk nem négyzet, és az oldalaik nem csúcsban találkozó háromszög alakúak, stb.

Osmanagic a piramis formájú hegyek egyedülálló és figyelemre méltó alábbi tulajdonságait használja ki a laikus közönsége megtévesztésére:

  1. A Visočica hegy oldalfalának a betonhoz hasonlító konglomerátum réteggel való lefedettsége és a hegy északi oldalának szabályos háromszög formája.
  2. A Mjeseca hegy réteges (teraszos) felépítése és a kőzetrétegeinek szerkezete, valamint a rétegeket alkotó járdalapszerű homokkő lapok szabályos rendezettsége.

Mindezek a természeti formák csodálatosak, de nem egyedülállóak, és nem elegendőek ahhoz, hogy a hegyeket piramisoknak fogadjuk el.

Az előadásban számos bizonyíték kerül még bemutatásra és részletes elemzésre, melyek kivétel nélkül alátámasztják, hogy Boszniában nincsenek piramisok. A Visoko melletti piramis formájú hegyek természetes képződmények, és nem ember építette őket.

A hozzászólásokat kérem a Kapcsolatok fülnél megtenni.